Lady Cirmi.

Az első fotón, éppen kimerészkedik az ágy alól enni. A másodikon már játzsani is mer a telnős párnával. A harmadikon pedig már az ágyon alszik.
Ezeket a fotókat nem én készítettem, hanem a tulajdonos engedélyével, az INDEX fótumáról töltöttem le.


Ma már három hete, hogy a Harlekin eltünt. Semmit nem tudok felőle, mert a befogedója, úgy látszik nem tartja fontosnak, hogy még ennyi idő után is értesítsen a történtekről, vagy arról, hogy nem történt semmi.Pedig az az igazság, hogy számomra még ma is ugyan olyan fontos, hogy mi van a mentett macskákkal, mint volt akkor amikor mentettem őket. Úgy gondolom, hogy ha beleszóltam a sorsukba, akkor köteles vagyok figyelemmel kísérni, életül további alakulását.
Ezért aztán hamarosan én kérdezek rá, hogy mi van a két kandurral, Negróval, és Harlekinnel? Szeremcsére legalább a Cirmikével így van, minden nap tudomást szerzek hogy léte felöl.
Holnap lesz egy hete, hogy kijöhetett a karanténból, és hazavitték új otthonába. Gazdija, aki a róla készűlt fotók alapján választotta őt ki, és szabályosan beleszeretett, már alig várta, hogy megismerhesse és hazavihesse. Az ismerkedeés és a szállítás nagyon jól sikerűlt, és minden baj nélkül hazaértek.
Cirmike, új otthonában lakik egy Sárika nevű, ugyancsak ivartalanított rövidszőrű nacska, aki eddig egyedüli kedvence volt a családnak. Szerencsére Sárika inkább kíváncsi volt a jövevényre, mint sem, hogy féltékenykedett volna. Ettöl függetlenűl Cirmike először jobbnak látta elbújni. Az ágy alja megfelelőnek látszott erre a célra. Onnan nyugodtan szemmel tarthatta a körülötte történő dolgokat. Mikor a gazdija megelégelte a bújócskát és az ágy elé letet egy tál ennivalót, akkor kimerészkedett és az utolsó morzsáig mindent megevett.
Első nap ehhez hasonlóan teltek az események, illetve nem voltak események. Sárika nagyon türelmes vele azóta is . Szerintem egy nagyon jól szocializált, nyugodt és magabiztos macska.Nem fél attól, hogy az új jövevény miatt háttérbe kerűl, ezért nem féltékeny. Ez a gazdi érdeme. Szerintem Cirmikének nagyon nagy szerencséje van hogy ide kerűlhetett, mert itt az élete abszolut biztonságban van, és nagyon fogják őt szeretni. Ő most még csak ott tart, hogy igyekszik magának biztosítani a sorban a helyet, és nagyon úgy néz ki, hogy nem akar a sor végére kerűlni. Nem csodálom, mert az előző életében csak erőszakkal juthatott hozzá némi ennivalóhoz, vagy szerzett magénak vadászattal, vagy igyekezett abból amit néha kapott minél többet elvenni, és megenni. A hiányos, rosszul fejlődött fogazata miatt ez számára létfontosságú volt. Innem ered a mérték nélküli evése, hogy szinte nem tudnak annyi ételt eléje rakni, amit ne falna fel együltő helyében, és szinte azonnal. Ez a tulaldonsága majd az idők folyamaán kicsit alább hagy, de ahhoz elég sok időnek kell még eltelni, hogy elhiggyje, hogy nem az éppen aktuális étel az utolsó számára, hanem holnap is kap enni.
Most már teljes joggal viseli az egykor volt Hajléktalan Cirmike, a Lady Cirmi nevet.