Ezért aztán gondoltam egyet és kevertem egy kis pástétomot vízzel, és egyszer csak ezt elkezdte nyalogatni. Mikor elfogyott, vérszemet kaptam és újra kevertem egy kicsit. Kis idő múlva azt nyalogatta. De ahogy egy kicsit erőre kapott egyre inkább előjött a félelme, és nem hagyta magát megérinteni. Szabályosan retteg attól, hogy ha hozzáérek. Nem erőltetem, mert nem tudom, hogy egyik másik kéztől mit kellett elszenvednie ami ennyire megnövelte benne a félelmet. Talán majd lassan ez is oldódik, ha vigyázok, hogy ne erőltessem az érintést, a simogatást.
Majd délután megint volt egy esemény, végre volt széklete. Hogy milyen volt azt nem tudom, mert gondosan eltakarta az alommal. De nem baj a lényeg az, hogy volt.
E miatt a hatalmas félelem miatt ami benne van, egyre nő bennem a meggyőződés, hogy valaki meghalni tette oda ki az út mellé. Nem tudott vele mit kezdeni, és csak ennyire futotta az emberségéből, de előtte kitudja, hogy bánt vele ,ami ekkora félelmet keltett benne!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése